Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A böjt

2010.06.26

A bibliai bőjt haszna

(Luk 2,36-38 Mt 6,5-8 Ézs 58,1-14 Mt 17,21 Jóel 2,12-17 Mt 4,1.2)

A 4. században Augustinus hyppói püspök azt mondta: „a magad számára teremtettél minket, óh Isten, és nyugtalan a szívünk, amíg benned meg nem nyugszik”. Valaki pedig így fogalmazott: „istenformájú üresség van az emberben, amit csak maga Isten tud betölteni”. Ha tehát azt kérdezzük, hogy mi az üdvösség, akkor egy katekizmus válaszával együtt azt mondhatjuk: „Isten jelenléte életünkben”. A bibliai kereszténység ugyanis nem tanok jól-rosszul rendezett kazla, hanem a személyes tapasztalat vallása. Dr. Ja Shil Choi, a dél-koreai imahegy egykori vezetője azt mondta: „a kereszténységben az élet, az igazság, a Szentlélek és a szeretet mozgásával van dolgunk”.

Amikor az Isten utáni vágy erősebb lesz, mint az étel, a nemi élet és az érvényesülés utáni vágyak, akkor megkérdezzük; „hogyan juthatunk el az Ő jelenlétébe”?

Ennek egyik leghatásosabb módja a bibliai böjt illetve a böjttel egybekötött imádság. Ez a gyakorlat ismert a nem keresztény vallásokban is; a böjt fontosságának felismerése után tehát vegyük észre azt, hogy böjtünk az Istennek szól, Őt keressük ilyen módon is.

A böjt és a természetfeletti ismeretek megnyerése összetartoznak: e gyakorlat eloldja a gondolatokat az érzékek világától, és élesebbé teszi az ember felfogó képességét a szellemi valóságok iránt. A sátánisták a Sátánnak ajánlják böjtjüket azzal a céllal, hogy keresztezzék Isten terveit. A népi szólás ismeri a „kiböjtölés” gonosz erőket felszabadító hatalmát.

Chrysostomus (347-407) ezt írta a böjtről: „a böjt a lélek tápláléka. Megzabolázza a beszéd mértéktelenségét, és bezárja az ajkat. Megfékezi az étvágyat, és lecsillapítja az ingerlékeny természetet. Ébreszti a böjtölő képességeit, és rugalmassá, hajlékonnyá teszi a testet. Elűzi az éjszakai álmodozásokat, meggyógyítja a fejfájást, és megerősíti a szemet”.

A böjttel egybekötött imádságban nem kerülhetjük el azt a keserves tapasztalatot, hogy szembenézzünk önmagunkkal és levessük a különböző élethelyzetekben nagy rutinnal alkalmazott álarcainkat, amelyeket széles mosollyal sminkelve váltogatva hordunk a súlyos vagy kevésbé súlyos csalódásokból eredő félelmeink eltakarására, rejtegetésére.

Luther Márton vélekedése szerint „mindent el tudunk intézni böjt és ima által. Ezáltal intézzük azt, amit intéznünk kell, és erőt nyerünk a keserűség poharához is. Ezzel legyőzhetünk minden gonoszt, és elnyerhetünk minden jót”.

John Wesley híres, böjtről szóló igehirdetéseinek a megállapításai ma is aktuálisak: „a böjtnek mindenek előtt az Úrért kell történnie.. A böjt csupán egy olyan eszköz, amit Isten felhasznál arra, hogy hozzáférhetővé tegye számunkra meg nem érdemelt kegyelmét”.

A már idézett dr. Ja Shil Choi a böjt következő hatásait említi: „a böjt által nyert hittapasztalat nemcsak hitünket építi fel, hanem megüresít minket magunktól, és hatalmat ad arra, hogy győzedelmes életet éljünk. Ahogy a böjtben és az imában növekszik a hitünk, ez gyógyulást hoz a szellem, a lélek és a test számára egyaránt… Számos lázadó gyermek változott meg, amikor a szüleik böjtben és imában keresték az Urat. Egyetlen biztos út van ahhoz, hogy a családot a széteséstől megóvjuk: a komoly böjt és imádság”.

Az Ószövetségből egyértelműen kitűnik, hogy a magunk megalázása és a böjt azonos fogalmak (Zsolt 35,13 és 2Krón 7,14-16).

Adolf Rutz német lelki vezető ezt írta koreai élménybeszámolójában: „aki hosszabb időt tölt el böjtben Isten előtt, többé nem lesz ugyanaz. Gyakran nem vesszük észre, hogy nekünk kell megváltoznunk, és nem a körülményeknek, vagy az embertársainknak; s nem látjuk be, hogy mennyi fáradságot szerzünk az Úrnak és embertársainknak. Amikor Isten elé lépünk böjtben, akkor meg tudja változtatni jellemünket és kijelenti nekünk útjait”.

Isten minden helyreállító munkáját megelőzte a böjttel egybekötött imádság (ld. Assisi Szent Ferenc, Savonarola, Kálvin János, John Knox, Dévai Bíró Mátyás. Szegedi Kiss István, Luther Márton, John Wesley, Charles Finney, stb). Jonathan Edwards azt szokta mondani: „nagy változásokhoz drámai imákra van szükség”. Azt hiszem, hogy ez most, napjaink Magyarországára is rendkívül aktuális.

Az Ószövetség említi „Kibrot-thaavát”, a mohóság gödrét, ahol sok hitetlen, mohó ember pusztult el az isteni ítéletben. Sokféle ok miatt eszünk: eszünk, mert az étel ízlik; mert tápláló, kívánatos. Eszünk versengésből, mohóságból, megszokásból, engedékenységből, mert kötelezőnek tartjuk, vagy nem akarjuk megsérteni a vendégbarátság törvényét, mert eleget teszünk hivatalos kötelezettségeinknek, vagy egszerűen nem akarunk kimaradni az evés élvezetéből. Jegyezzük meg, hogy a mohóságról többet beszél a Biblia, mint a részegségről!

A böjt klasszikus bibliai szakaszai a következők: Jóel 2,12-13 Ézs 58,5-6 3Móz 16,19-34 4Móz 29,7-11 Zak 8,19 Eszter 4,18 2Móz 34,28 5Móz 8,2-3 Zsolt 109,22-26 Ezsd 9 Neh 9 Dán 9 Mt 17,21 2Kor 6,5 11,27 ApCsel 13,23 14,23.

Most pedig lássunk néhány meghatározást a böjtről:

Ralf Luther szótára szerint „a böjt részben vagy egészben tartózkodás az ételtől. E Z MINDEN NAGY SZELLEMI ÖSSZPONTOSÍTÁS ELŐFELTÉTELE. Aki böjtöl, tisztábban és összefüggőbben gondolkodik, mint az, aki jóllakott. A NAGY, DÖNTŐ IMÁDSÁGOKAT MINDIG BÖJT ELŐZTE MEG. Fogékonyság ez a felülről jövő jelzések számára. Istenre való nézés ez, és nem oldalpillantás az emberekre”.

Derek Prince megfogalmazása így hangzik: „a böjt tudatos elfordulás a természetestől, és odafordulás Istenhez és a természetfelettihez az étkezés feladásával”.

Lothar Coenan fogalmi szótára így értelmez: „a böjt újszövetségi szava a NÉSTIS, ’aki nem eszik, böjtöl’ értelemben, ami józanságot is jelent, A böjt ószövetségi szava a CUM, amely az INNÁH NEFESSEL együtt ’magát megsanyargatni, megalázni a lelket’ értelmű. A böjt és a megalázkodás összetartoznak, ez a megtisztulási szertartás szerves része (3Móz 16,29.31 4Móz 28,7).

AZ ÉTKEZÉS FENNTARTJA A FIZIKAI ÉLETET, A BÖJT PEDIG A SZELLEMI ÉLETET. A böjt nem azonos az önmegtagadás más formáival és nem terjeszthető ki az értelme. Meghatározása szorosan kapcsolódik a táplálékról való lemondáshoz. A vízről nem mondható el a táplálékjelleg. A böjt tárgya nem kapcsolható a víztől való tartózkodáshoz, kivéve az abszolút böjt átlagosan három napra ajánlott szakaszát.

A víznek tisztító szerepe van, és a megváltás jelképéül szolgál; nem fejt ki ingerlő hatást. A böjt idején hozzájárul ahhoz, hogy a testünkből eltávozzanak a felhalmozódott mérgező anyagok.

A böjtben az első három nap a kritikus időszak, a negyediktől kezdve szűnik az éhségérzet, a hatodik-hetedik napon pedig már erősebbnek érzi magát az ember. Richard J. Foster véleményét osztja David Yonggi Cho is, amikor ezt írja: „a böjt első napján még nem jelentkezik jelentősebb hatás. A második napon növekszik az éhség. A harmadik, negyedik napon a test követeli az ételt, érződik az ételtől való tartózkodás fizikai hatása. Az ötödik, hatodik napon már hozzászokik a test a megváltozott körülményekhez, kezdi lebontani az elraktározott zsiradékot, és az ember jobban érzi magát. A hetedik nap után megszűnnek az éhség fájdalmai, s ugyan a test jóval gyengébb lesz, a gondolkodás tisztasága és az imában való szabadság viszont rendkívüli mértékben megnő”. Lee Bueno pedig így vélekedik ugyanerről: „az első két-három nap után az éhség megszűnik… és az étel utáni vágyódás eltűnik. Ne feledjük, hogy az étvágy az elménk vágya, az éhség pedig testi szükséglet”.

A böjtnek vannak szellemi és fizikai hasznai. Nézzünk meg ezek közül néhányat:

1. A böjt alázathoz segíti az embert. 2. Félretolja az útból a büszkeséget. 3. Erősíti az imádság hatalmát. 4. Eltávolítja a hitetlenséget és gerjeszti a hitet. 5. „Villámháború” az ördög ellen. 6. A szellemi előrehaladás leggyorsabb módszere 7. Megőrzi a testet az elbizakodottságtól. 8. Megtöri a gonosz szokásokat 9. Szellemi erő hordozóivá tesz minket. 10. A kudarcos életet győzelmessé változtatja 11. Szellemi kijelentéseket ad. 12. Elfordítja Isten ítéletét. 13. Növeli szellemi érzékenységünket. 14. Megtisztítja érzelmi életünket, hogy többé ne ütközzék a hitünkkel. 15. Megszünteti számos betegség okát. 16. Megtisztítja és serkenti a vérkeringést. 17. Tisztán tartja a Szentlélek templomát. 18. Gyógyulás a testnek. 19. Kimetszi a dohányzás, az iszákosság és a gyógyszerszedés szokását. (kb a 14. napon). 20. Meggyógyítja az emésztési zavarok tö9bbségét. 21. Fiatalító-szer; megszűnteti a rossz szájízt is. 22. Munkálja a türelmet, a mértéktartást. 23 Megfékezi a szemérmetlenséget és a féktelenséget (Az Ószövetségben többen pusztultak el „zabálás” miatt, mint alkoholfogyasztás miatt ld Zsolt 73). 24. Javítja látásunkat, hallásunkat, ízlelésünket, tapintásunkat és szaglásunkat. 25. Az önmérséklet és az önfegyelem gyakorlásának kiváló eszköze.

A nagy győzelmeket általában az imádsággal egybekötött böjtök során érik el az emberek, hiszen ez egy csata, amelynek során hegyek omlanak le, a sötétséget átjárja a fény, a mélységek feltöltődnek, a falak leomlanak (Zsolt 35,13). A böjt során érd el az imacélodat! Imádkozd magad át minden akadályoztatás ellenére, és böjtölj addig, amíg az ég fel nem tárul és a kért ajándék meg nem érkezik!

Dániel könyvéről azt is mondhatjuk, hogy a böjt és az ima terméke! Dániel azért kapott belátást és nagy szellemi tekintélyt, mert diétás böjttel és imádsággal kereste Isten orcáját. Dániel lemondott a természetes táplálékáról, hogy szellemi kijelentéseket kapjon Istentől.

A következőkben a böjt gyakorlásához kapunk némi kapaszkodót.

1. A böjtre való előkészületben mérjük fel egészségi állapotunkat, legyen kitűzött célunk és szilárd meggyőződésünk.

2. A böjt előtti figyelmeztetéshez tartozik a személyi tisztaság, a hygiénia betartása és az étkezések fokozatos csökkentése.

3. A böjt alatti figyelmeztetések a következők: a.- igyál vizet (kb. napi 5-6 pohárral). b.- tartózkodj a túl forró fürdővíztől. c.- ne merülj bele túlzott munkába, gyakorlatokba vagy olvasásba. d.- tartsd tisztán emésztési rendszeredet.

4. A böjt utáni figyelmeztetések közé tartozik az is, hogy ez a szakasz kívánja meg a legnagyobb önfegyelmet és önmegtartóztatást. Le kell győzni a túlevésre vonatkozó kívánságunkat!

5. otthoni böjt esetén a. – ne kezdj hirtelen a böjthöz b.- igyál öt-hat csésze vizet naponta (az olykor fellépő fejfájás, émelygés, gyomorpanaszok a méregtelenítés mellékhatásai lehetnek) c.- végezz könnyű sétát és mozgást, d.- sétálj, olvass vagy imádd Krisztust az étkezési idők alatt, e.- tartózkodj a süteménytől, cukortól, utóételektől (olykor a házasélettől is böjt idején 1Kor 7,5).

Most pedig nézzük meg a böjt és az imádság hét szabályát, illetve szívleljünk meg néhány böjt utáni figyelmeztetést.

A böjt és az imádság hét szabálya

1. Legyen világos célod. Világos cél nélkül szétszórttá válsz, elveszíted érdeklődésedet, és felhagysz a böjttel. Ha valaki úgy érzi, hogy nincsen oka böjtre, ez biztos jele gőgös önelégültségének, hiszen azt gondolja, hogy nem szorul segítségre.

2. Ne azért böjtölj, hogy azt mások lássák. Istennek böjtölünk, nem embereknek. Tehát ne kérkedj, mert akkor a Szentlélek nem tud benned munkálkodni. Alázd meg magadat, és megfelelő hozzáállással lépj Isten elé. (Máté 6,16-18).

3. Győzd le a dicsekvés és a büszkeség kísértését. A böjt és imádság az önmegtagadás különleges időszaka, amikor a Szentlélek a szívünkbe árad, és alárendeljük magunkat Isten akaratának. Amikor alázatosan böjtölünk és imádkozunk Isten előtt, testi természetünk a keresztre kerül, és megnyilvánul életünkben a Szentlélek ereje. A böjt hosszúságával való kérkedés a gőg szellemének a megnyilvánulása.

4. Oszd be idődet a böjt alatt. Három szakasz ajánlatos a.- az első részt fordítsd bűneid megvallására. A Szentlélek olyan dolgokat is meg fog mutatni, aminek jelenleg nem is vagy tudatában, (Zsolt 139, 23.24 és 19,15 1Ján 1,7.9.) b.- a második részben vigyed kéréseidet a kegyelem trónja elé. Meg kell vizsgálnod szándékaidat a Szentlélek világosságában, hogy ezek megegyeznek-e Isten akaratával. Ha ez már világos lett előtted, akkor támogasd meg hitedet Isten Igéjének olvasásával és hangos megvallásával. Mindkettő szükséges! (Zsolt 116,10 Róma 10,9.10), c.- a harmadik részben higgy szilárdan imáid beteljesedésében.
Isten nem használhat téged addig, amíg magadba vetett hited akkora, mint egy hegy, ha viszont elismered Krisztusba vetett hited mustármagnyi voltát, akkor Isten elmozdítja a hegyeket az életedből. Istennel való kapcsolatunk létrejöttének és fenntartásának az a tény a kulcsa, hogy meg vagyunk győződve arról: meghallgatta imádságainkat.

5. A böjt és imádság először is bennünk végez el változást. A böjt során erőt kapunk a győzelmes élethez; nagyobb lesz bennünk a szeretet Isten Igéje iránt, együttérzés tölt be mások felé, és jobban a szívünkön viseljük az elveszettek terhét. A böjt alkati változást is létrehoz fizikai életünkben, azonban a lényeg a természetünk megváltozása, ugyanis meg kell tisztulnunk a felgyűlt bűn minden fajtájától.

6. Böjtünk nem járul hozzá megigazulásunkhoz. Igazvoltunk alapja Jézus áldozata. Böjtünk nem használ, ha egyúttal nem engedelmeskedünk Isten Igéjének (Zak 7,9.10 Ézs 58,5-7)

7. Gyakoroljunk önmérsékletet! Amikor böjtölünk és imádkozunk, nemcsak az ételtől és italtól kell tartózkodnunk, hanem a testies megnyilvánulásoktól is. Ahogy szorgalmasan keressük az Urat, a Szentlélek meg fogja mutatni a testies és szellemi megnyilvánulások közti különbséget. Erre mi képtelenek vagyunk az ő segítsége nélkül (Jer 14.10.12)

Figyelmeztetések a böjt után

1. A Sátán állandóan kísért minket. A sikeres böjt után is kísérthetőek maradunk. Jézust is csak egy időre hagyta el az ördög (Luk 4,3). Bennünket is meg fog kísérteni. Kezdi azzal, hogy büszkévé akar tenni minket böjtünk miatt, vagy megkísért; tegyünk már olyan dolgokat a megnyert új erővel, amire Isten nem ad megbízást.

2. Ismerd fel saját gyengeségeidet. Nemcsak kísérthetőek maradunk, hanem továbbra is törékeny cserépedényben hordozzuk az isteni élet kincsét (2Kor 4,7). Isten Szelleme az erős bennünk, és nem mi. (Ézs 26,3 50,10). Ha pedig csodák történnek az életünkben, ezek nem minket minősítenek, hanem a bennünk szabad kezet kapó élő Jézus Krisztust.

3. Maradj meg a hit pozitív hozzáállásában. A böjtben megváltozik a szívünk hozzáállása, ami viszont csak akkor marad meg, ha állandóan keresni fogjuk az Urat (Zsolt 105,4 27,8.9). Ehhez pedig nekünk magyaroknak, a pesszimizmus világbajnokainak különösképpen is el kell vetnünk a negatív hozzáállást, a varázslás okozta passzív beletörődést. A negatív hozzáállás és beszéd negatív életet eredményez (Pd 18,21 Zsolt 109,17.18 Pd 12,13 13,2.3). Meg kell tanulnunk áldani másokat (és magunkat is!) az átkozás helyett! Ősi nyelvünkben ezt így mondtuk: „áldkozzunk vagy átkozzunk”? Inkább az előbbit gyakoroljuk!

Dr.Julio Ruibal lelkipásztor, táplálékspecialista, böjt- és imaszakértő találó szavai szerint „a böjt segít megtisztítani szellemi hallásunkat. Nem Isten beszél hangosabban, amikor böjtölünk, hanem mi halljuk őt jobban”. A böjt egyéb, jó oldalai közé tartozik az, hogy

● alázatot, szent megtörtséget munkál, amely belső nyugalmat és önuralmat eredményez

● megújítja a szellemi látást

● arra ösztönöz, hogy még nagyobb odaszántsággal kövessük Isten kijelentett tervét az életünkben.

Andrew Murray szerint a „a böjt segít kifejezni, elmélyíteni és megerősíteni azt az elhatározást, hogy készek vagyunk mindent feláldozni, még magunkat is, hogy elérjük mindazt, amit Isten országáért szeretnénk elérni”.

A böjt végeztével Lee Bueno szerint „megzabolázott keresztényekké válunk, akikben erős az önuralom. Érzéki vágyaink iszapja és szennye távozik, a böjt pedig létrehozza a művészeti alkotást, olyan megzabolázott, önzetlen keresztényt, akit semmilyen más tisztító eljárással nem kaphatunk meg”.

Ismerd fel, hogy szükséged van a böjtre. Jézus is beszélt erről a szükségről (Márk 2,20). John Wesley, George Whitefield és munkatársai az első keresztény egyház gyakorlatát követve minden szerdán és pénteken böjtöltek.

Magyar népünkre jellemző a pesszimizmus; a borúlátás mellett a töretlen büszkeség, a megbocsátás és a bocsánatkérés, valamint a kiengesztelődés gyakorlatában mutatott nehézkessége, jóllehet a szíves adakozása bel és külföldön, ez év karácsonyán is a világméretű figyelem középpontjába emelte: a jelenlegi nehéz körülmények között is mi adtunk a legtöbbet, és azt mondták rólunk, hogy „Magyarország a világ szíve”! A meg nem bocsátás egyik oka az, hogy az ősmagyar vallás hit és erkölcstanának 65 pontja, mint az országunkra nehezedő démoni struktúra egyik sarkalatos eleme, elevenen hat. Ez így hangzik:”Bűnbocsánat pedig nincsen! Mert ami megtörtént, azt nem lehet meg nem történtté tenni a világon… természeti, isteni törvény szerint a bűnbocsánat önmagának ellentmondó képtelenség s felbátorítás újabb bűnök elkövetésére..” (Szépvizi B.Béla: Az ősmagyar vallás hit és erkölcstana 1925.) Hát ezt a képtelenséget oldotta meg Jézus kereszthalála és tette lehetővé, hogy legyen bűnbocsánat – mert megfizette az árat!

A bűneinkre vonatkozó vakságunk fátylának elszakítása érdekében tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket, tudva, hogy ma is igaz Ézs 59,1.2 mondanivalója:”íme, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket a füle, hogy meg nem hallgathatna. Hanem a ti vétkeitek (gonosz örökölt, kezeletlen bűnös szokásaitok, iniquitásaitok) választottak el titeket Istenetektől, és a ti bűneitek (tudatosan elkövetett bűnös cselekedeteitek) rejtették el orcáját előletek, ezért nem hallgat meg titeket”.

Segítő kérdések a csöndben

1. Mikor történt meg utoljára, hogy – valakit megkövettél…? Igaz áldozatot hoztál…? Bizonyságot tettél…? Őszinte bűnbánatot tartottál…? Az Ige kérése szerint cselekedtél…? Szeretetből szolgáltál…? Isten előtt csendben voltál…? Végigolvastál egy bibliai könyvet…? Beláttad, hogy nincsen igazad…? Csendes maradtál, amikor megbántottak…? Szóltál az Úrban, amikor szólnod kellett…?

2. Uram, óvj meg …a hűtlenségtől … az elbizakodottságtól …. A szeretetlen ítélkezéstől… a fölösleges beszédtől… az okoskodástól… az irigységtől… az indulatosságtól… az elvakultságtól…. A túlbuzgóságtól… a fásultságtól … a tisztátlanságtól … a kicsinyességtől … a nagyzolástól

Uram, adj nekem …. feladatot … egészséget … szerető szívet … ép értelmet … megértést mások iránt … megbocsátó lelkületet … részvétet és együttérzést … reménységet… Szentlelket

3. Igaz vagyok-e? Igaz-e beszédem, szándékom,tettem? Szeretném-e, hogy úgy mondjanak nekem igazat, úgy cselekedjenek velem, amint én cselekszem másokkal? Igen vagy nem?

Becsületes vagyok-e? Minden ügyembe beletekinthetnek Jézus? Minden ítéletemet, másokról mondott véleményemet jóváhagyná? Igen vagy nem?

Tiszta vagyok-e? Szellemben, lélekben, testben? Szeretném-e, hogy az, akit a legjobban szeretek, ugyanolyan tiszta legyen, mint én?

Sértődékeny vagyok-e? Nem félnek a duzzogásaimtól, némaságomtól, indulataimtól?

Kié az utolsó szó az életemben? Előfordul olykor, hogy Jézusé?

Tudok-e megbocsátani? Úgy, hogy ugyanúgy bocsásson meg nekem is az Isten? Tudok-e felejteni, hogy ugyanúgy felejtse el vétkemet az Isten?

Tudok-e gyermeki szívvel szeretni és örülni?

Van-e bennem féltékenység? Világiasan gondolkozom? Loptam-e valamit, pénzt, időt, mások hírnevét? Ápolok-e magamban keserűséget? Könnyelműséget? Igen vagy nem? Aggodalmaskodom, szorongok? Tisztátalanok a gondolataim? És a beszédem? Mennyire rekedtem meg a hitetlenségben, az imátlanságban, az „igétlenségben”? Miben vádolnak a mulasztásaim? „Aki tudna jót cselekedni, és nem teszi, bűne az annak” (Jak 4,17)! Hálátlan vagyok? Elhanyagoltam a családi kötelességeket? Hogy állok a könnyelműen tett és be nem tartott ígéreteimmel? (Préd 5,2-6)

Néhány kérdés Evelyn Christenson gyűjteményéből: „panaszkodsz, hibát keresel? Neheztelsz a másik keresztényre? Gondatlanul bánsz a testeddel? Használsz-e gonosz szavakat és eltűröd-e, hogy jelenlétedben más használja? Megadod-e időben a tartozásaidat? Megesik-e, hogy hazudsz, vagy túlzol? Támasztasz-e viszályt magad körül? Örülsz más kárának? A Krisztuskövetés életvitel vagy vasárnapi köntös? A pénzben bízol vagy az Úrban?”

A bűnvallással kilélegzünk, a belélegzéskor pedig betelünk Szentlélekkel hasonlóan a fizikai lélegzetvételhez: kilélegezzük a mérgező anyagokat, és belélegezzük a tiszta levegőt

A bűnvalláskor megvalljuk azt, amit elkövettünk Isten, magunk, családunk kisebb vagy nagyobb közösségünk ellen, de ide tartozik az is, ahogy Bill Bright mondja, „valld meg az országod ellen elkövetett bűneidet is – ha nem szavaztál, vagy rosszul szavaztál, ha beletörődtél a lelki és erkölcsi értékek sivárságába vagy csaltál az adóbevallásban”. A bűneink ugyanis nem magánügyek! Megfertőzik a földet is (Ezért kell 2Krón 7,14 „meggyógyítom földjüket”). Oswald J.Smith a bűnvallás három formáját említi: 1. privát bűnvallás. Ez csak Istenre és rád vonatkozik (Zsolt 32,5 1Ján 1,9). 2. személyes bűnvallás. Amikor a vétket egy ember ellen követtük el, akkor lehetőleg ő is hallja vagy valaki más, ha ez már nem lehetséges (Mt 5,23.24 Jak 5,16). 3. nyilvános bűnvallás. Ha a bűnt egy gyülekezet, emberek csoportja vagy szervezet (ország!) ellen követtük el, a megvallásnak is éppoly nyilvánosnak kell lennie, mint amilyen nyilvános a vétek is volt.

A szellemvilágban jogszerűség van. Nem lehet becsapni sem Istent, sem az ellenségünket, a Sátánt. „Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg, mert amit vet az ember, azt aratja is” (Gal 5,7) „Vessetek magatoknak igazságra, arassatok kegyelem szerint! Mert ideje keresnetek az Urat, mígnem eljön, hogy igazság esőjét adjon néktek” (Hós 10,12)!!


Ajánlott könyvek:

Bill Bright: A közelgő ébredés. Felhívás böjtre és imára. Bp. 1995
Derek Prince: A történelem formálása ima és böjt által. Bp. 1999.
Mahesh Chavda: Az ima és a böjt ereje. Bp. 2000

Bejegyezte: Kiss Zsolt