Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csók

2009.04.15
Évezredes szokás
 
A csókolózás szokásának eredete vitatott, még azt sem döntötték el a kutatók, vajon ösztönös vagy tanult viselkedésről van-e szó. Az tény, hogy a ma ismert változatát máig nem minden népcsoport ismeri és kedveli, Ázsia több nagy kultúrájában például tartózkodnak ettől, legalábbis a nyilvánosság előtti csókváltás illetlenségnek, sőt tabunak számít Indiában, Kínában és Japánban is.
Van olyan magyarázat, miszerint a primitív társadalmakban az anyák a megrágott ételt töltötték át a gyermekük szájába a szájuknak a gyermekükére tapasztásával, és ebből maradt volna fenn ez az, időközben erotikus tevékenységgé váló mozdulatsor.
Más a mágikus cselekmények közt keresi az eredetét: az ősi hiedelem szerint a légzéssel a lélek jár ki-be a testből, így a csókkal egyfajta lélekcsere történhet.
Több színes monda is próbál magyarázattal szolgálni a csók kialakulására, de valószínűleg ezek inkább a szórakoztató meseirodalom kategóriájába tartoznak. Például az, amely szerint a római férfiak úgy ellenőrizték, hogy asszonyaik nem szegték-e meg a borivás tilalmát, hogy ajkaikat hozzáérintették az ajkukhoz. Hasonlóképpen az a magyarázat is a fantázia birodalmából való, miszerint a trójai nők úgy akarták elejét venni férjeik szidalmainak, hogy csókkal zárták le ajkaikat - bár tulajdonképpen ez a módszer nem is annyira megvetendő ma sem... Az első igazán érzéki, nyelves csókot Kleopátrának tulajdonítják, a Káma-szútra pedig már a csók ma ismert változatait is leírja, így annyi bizonyos, hogy egy sok évezrede kedvelt örömszerző, vágygerjesztő tevékenységről beszélünk.
 
Puszitól a csókig
 
Ahány ház, annyi szokás: a régi görögök, inkább a partnerük arcát és a vállát csókolták, az eszkimók pedig nem a szájukat, hanem az orrukat érintették össze.
 
Mielőtt elmosolyodnának ez utóbbin, gondoljanak bele: egymás egyéni illatába való beleszippantás, az arc és az orr érzékeny területének megérintése legalább annyira érzéki cselekedet lehet, mint az európaiak csókjai.
A szájjal való érintésnek is ezernyi változata, fokozata lehet. Az udvarias kézcsók nem is igazi csók, ilyenkor többnyire testi érintésre nem is kerül sor, inkább a csukló bőre fölött a levegőbe "cuppantva" - persze nem hangosan! - imitálja ilyenkor a gáláns férfiember a csókot. Az igazi kézcsók, különösen, ha az már nem is a csuklót éri, hanem az alkaron feljebb kalandozik, kifejezetten érzéki is lehet. A kétoldalt az arcra adott puszi többnyire barátok, haverok között terjedt el, erotikus töltete gyakorlatilag nincs, egyszerűen a köszönés része. Ebbe a kategóriába sorolható az egyes kelet-európai politikusok közt még mindig dívó hármas arcpuszi is, ami szintén inkább csak a levegőben csattan el.
Egyébként hagyományosan a férfiak között nem szokás a puszilkodás, legfeljebb a közvetlen családtagok, rokonok köszöntik így egymást. Az ajkak érintkezése is sokféle lehet: a zárt szájjal történő, szelíd puszitól az ajkak nyelvvel, ajakkal történő simogatásán, szívogatásán, finom harapdálásán át egészen az egymásba olvadó nyelves változatig, ami már egyértelműen az előjáték része.
 
A száj fontos erogén terület
 
A száj kiemelkedően érzékeny erogén zóna, egyszerre közvetít tapintás-, hő- és ízingereket, az orrnyílás közelsége emellett az illat élményével is szolgál, így nem csoda, hogy sokan a bensőséges csókot majdnem annyira intim érintkezésnek tekintik, mint a közösülést – szerelmeskedést. (Emlékezhetünk a "Micsoda nő!" főszereplőjére, aki prostituáltként keresi a kenyerét, és sokféle szolgáltatásra hajlandó, de a csókolózásra nem, mert úgy érzi, azzal teljesen beengedné az "ügyfeleit" az intim szférájába.) Valóban, az egymás szájüregébe is behatoló, a nyelvek játékával izgató csók két embernek a legizgatóbb és legbensőségesebb egyesülése lehet a nemi közösülésen – szeretkezésen - kívül. A szexuális felvilágosítás klasszikusa, dr. Fritz Kahn véleménye szerint a csók olyan erős nemi inger, hogy a nyelvet akár nemi szervnek is mondhatnánk. Nem véletlenül tartják a franciák, hogy "ha egy nő megengedte, hogy megcsókold, mindent megenged" - idézi Kahn.
 
A csók a lélek tükre?
 
Csókrekord Vicenzában: 2004 februárjában egy pár 31 órán, 18 percen és 33 másodpercen keresztül csókolózott, de az aktus végén a férfi úgy kimerült, hogy a végén kórházba kellett szállítani.
 
Csókolni sokféleképpen lehet, már a Káma-szútra is megkülönböztet vagy fél tucatnyi csókot, a hajló, az elforduló, az ébresztő, az egyenes, a szorító, a felsőajak, az összeszorító, a vágygerjesztő csóktípusokat, aszerint, hogy a szerelmesek arca, szája, ajkai milyen módon találkoznak.
Abban is lehet valamelyes igazság, hogy mindenkit jellemez a csókja: a szemérmes, hideg, tartózkodó vagy a bársonyos, szelíd érintés egészen másfajta mentalitásról árulkodik, mint a heves, szenvedélyes, netán erőszakos birtokba vétel, "a nyomulós" a tolakodó, a másik érzéseit, netán ellenérzéseit figyelmen kívül hagyó, a nyelves csókkal már a nemi aktust imitáló, mintegy az egyesülést előre lejátszó aktus. A Scientific American Gordon S. Gallup evolúciópszichológus kutatásaira hivatkozva legutóbb odáig megy el, hogy kifejti: a csók a párválasztás elősegítésére fejlődött ki. Csókolózáskor ugyanis nagyon összetett üzenetcsere folyik, amelyben a partnerek olyan információkat szereznek a másikról az illat, a testhelyzet és a tapintás élmények alapján, amely tudatalatti mechanizmusokat indít be náluk, és ezek segítenek eldönteni, hogy megfelel-e a partner a számukra, genetikailag mennyire illenek össze, szóba jöhet-e például az utódvállalás is.
 
Hormonok ébredése
 
Egy igazán jó, önfeledt csók úgynevezett boldogsághormonokat szabadít fel az agyban, aminek testi jele, hogy kipirul az arc, felgyorsul a lélegzet, esetleg gyomortáji remegés fogja el az érzékeny partnereket. Egyesek akár az orgazmusig képesek eljutni a csókolózás közben. "Amikor csókolózunk, amfetamin, feniletilamin, valamint endorfinok és oxitocin szabadul fel szervezetünk 'vegykonyhájából'. Egy csók kész drogozás. Ezek közül a vegyületek közül a feniletamin a felelős azért, hogy feldobottak, izgatottak, szédülősek leszünk, az endorfinok felvidítanak és ellazítanak. Az oxitocin már érintés hatására elkezd termelődni és az a hatása, hogy minél többet érintjük egymást, annál több érintésre vágyunk" - írja dr. Pándy Mária szexuálpszichológus.
 
Csak óvatosan!
 
Világért sem szeretnénk senki kedvét szegni, de nem hallgathatunk el egy kellemetlen körülményt sem a csókról szólva: bizony, az ajkak találkozása, főleg a nyelves, "nedves" változat bizonyos veszélyekkel is jár. A szájüregben ugyanis számos kórokozó él (csak baktériumból több száz fajta lehet egy felnőtt ember nyálában), még akkor is, ha az illető teljesen egészséges. Saját, "megszokott" baktériumai ugyanis a hordozónak nem okoznak bajt, de a partnert megbetegíthetik. Vannak olyan vírusok is, amelyek egy kiadós csókkal átadhatók, és köztük nemcsak a járványveszélyes időszakok influenzavírusaira kell gondolni, hanem például a veszélyes herpeszvírusokra is, amelyek egyik-másik változata súlyos bajokat, például a Pfeiffer-féle mirigylázat is képes okozni. A hepatitis B és a HPV, vagyis humán papillóma vírus is átadható ezen az úton. Le kell-e mondani e veszélyek miatt a csókolózás örömeiről? Nem, de az óvatosság indokolt: erre is érvényes, hogy a partner sűrű váltogatása és a nem megfelelő higiénia sokszorosára növeli a veszélyeket.
 
Forrás: HáziPatika.com |   Megjelent: 2009. április 13.