Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Táplálékaink III.

2009.04.09
Táplálékainkról III.
CitromkúraEszközök: Frissen csavart citromlé átszűrve (lehetőleg üvegfacsarót és műanyag szűrőt használjunk). A citromlevet hígítatlanul kortyolgatva fogyasszuk! Ha töményen nem bírjuk, lehet pár napig hígítva inni; ha rosszak a fogaink, épségük érdekében használhatunk szívószálat. A kúrát Romolo Mantovani olasz természetgyógyász ajánlotta a betegeinek.
 
éhgyomorra
ebéd előtt
fél órával
vacsora előtt
fél órával
1. nap
1
 
 
2. nap
1
1
 
3. nap
1
1
1
4. nap
2
1
1
...
 
 
 

9–15 vagy 18. napig
3
3
3
16. vagy 19. nap
3
3
2
17. vagy 20. nap
3
2
2
...
 
 
 
23. vagy 26. nap
1
0
0
A kúra mellett növényi étrend ajánlott. Tisztulási tünetek így is előfordulhatnak: pl. fejfájás, hányinger, szédülés, bőrkiütések, korábbi, gyógyszerekkel elnyomott betegségek tünetei, de vegyes étrend mellett ezek sokszorosára fokozódnának. Mely betegségek esetén ajánlott? Vérszegénység, túlsúly, ízületi gyulladás, vese- és májbetegségek, ödéma, meszesedés, kövek, krónikus gyulladás, fertőzések. Mikor érdemes végezni a kúrát? Tavasszal és ősszel a leghatékonyabb, maximum évente kétszer.
Fahéjolaj kúra Eszközök: fahéjolaj, citromolaj, valamilyen hidegen sajtolt olaj (pl. mandula, avokádó). A kúra tíz napig tart, melynek során minden reggel és este hideg, illetve langyos vízzel frottírozunk (vizes frottírtörülközővel átdörzsöljük a testünk). Az esti frottírozás után bekenjük magunkat egy evőkanál hidegen sajtolt olajjal, melybe öt csepp fahéjolajat és tíz csepp citromolajat tettünk. Éhgyomorra első nap fogyasszunk el egy kiskanál mézet, melybe egy csepp fahéjolajat kevertünk! Második nap két cseppet, harmadik nap három cseppet tegyünk bele! A negyedik naptól a tizedikig egy csepp fahéjolajat tegyünk egy deciliter meleg vízbe, és kortyolva igyuk meg! A kúra mellett növényi étrend ajánlott. Mely betegségek esetén ajánlott? Különféle bőrbetegségek (akne, ekcéma stb.), emésztési zavarok, fertőzések, görcsök, férgesedés, szívgyengeség.
Mikor érdemes végezni a kúrát? Inkább hideg időszakban, mert fűtő hatású.
A tisztítókúrák közül a legjobb a böjtkúra.
A gyümölcskúrák során egyféle gyümölcsöt fogyasztunk pár hétig, napi másfél-két kilogrammot négy-öt alkalomra elosztva. A nyerskúra általános méregtelenítő, ilyenkor több hétig csak nyers növényi ételeket fogyasztunk (gyümölcs, zöldség, gabona, olajos magvak). További tisztítókúrák találhatóak: Ferencsik István: Kúrák könyve I–II. című műveiben. Szódabikarbóna kúra Eszközök: étkezési szódabikarbóna. A kúra során huszonegy napig napi háromszor veszünk be szódabikarbónát feloldva egy deciliter meleg vízben. Éhgyomorra egy csapott mokkáskanálnyit, ebéd és vacsora előtt negyed órával egy-két csipetnyit használjunk! Mellette lúgos étrend ajánlott, a kúra erősen lúgosít. Külsőleg: forró szódabikarbónás lábáztatás esténként. Milyen betegség esetén ajánlott? Immungyengeség, fekélyesedés, gyulladások. Mikor érdemes végezni a kúrát? Bármikor, de legjobb tavasszal és ősszel.
A nyers növényi ételek természetes formájukban fogyaszthatók. Vitaminokban, nyomelemekben, ásványi anyagokban gazdagok. A növények egymást kiegészítő, teljes egységet képviselő tápanyagokat halmoznak fel. Az emésztésükhöz minden anyagot tartalmaznak.
1. Tápegész - A nyers növényi ételek természetes formájukban fogyaszthatók. Vitaminokban, nyomelemekben, ásványi anyagokban gazdagok. A növények egymást kiegészítő, teljes egységet képviselő tápanyagokat halmoznak fel. Az emésztésükhöz minden anyagot tartalmaznak.
2. Magas napenergia-tartalom - A növények zöld festékanyaguk segítségével képesek közvetlenül felvenni a Nap energiáját a napfényből. (Éppen ezért „Nap-konzerveknek” is hívják őket.) Ezt jelzi erős ún. „biofoton"-sugárzásuk is. A táplálékok közül a friss, érett, nyers gyümölcsök, dió-és zöldségfélék, bogyók, levelek, szárak, gyökerek és magvak bocsátják ki a legerősebb biofoton-sugárzást. Az eltárolt napenergia leginkább sértetlen, természetes formájukban vehető fel belőlük.
3. Enzimbőség - Az enzimek jó emésztést és anyagcserét biztosítanak. Lehetővé teszik a tápanyagok (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, fehérjék, szénhidrátok, zsírok és olajok) szervezetbe kapcsolását. Hőkezelés hatására azonban (kb. 55°C fok felett) lebomlanak, és ezek hiányában a különböző tápanyagok vagy nem is hasznosulnak, vagy a szervezet saját tartalékaiból kell a szükséges enzimeket előállítania (ami például a hasnyálmirigy természetellenes túlterheléséhez vezet).
4. Vitaminbőség - A nyers növényi táplálékok gazdagon tartalmaznak különböző, az emberi szervezet számára fontos vitaminokat. Sok vitamin azonban a hőkezelés (például a C-vitamin 60°C fokon), a túlzott hűtés, vagy akár csak a növény felszínének a megsértése hatására tönkremegy. Az állati eredetű táplálékokban pedig eleve jóval kevesebb vitamin található, emellett sok vitamint emészthet fel a természetellenes formában fogyasztott (denaturált) ételek (pl. fehér liszt, kristálycukor), valamint az élvezeti cikkek (pl. kávé) fogyasztása is („vitamin- és nyomelem rablás").
5. Organikus sótartalom - A növényi táplálék szerves (organikus) sókat tartalmaz, melyet az emberi szervezet képes feldolgozni és beépíteni. A szervetlen sók (pl. tengeri só) ezzel szemben a szervezetben lerakódnak, és jelentős mennyiségű vizet kötnek meg (egy gramm konyhasó pl. 120g vizet), melyek számos betegség forrásai. Tiszta növényi étrendre térve a szervetlen sók és az általuk megkötött víz kiürül a szervezetből; javul az anyagcsere, normalizálódik a vérnyomás. A szerves sók, melyek utánpótlása a növényi táplálékkal biztosított, az enzimek által a szervezetbe épülve maradnak.
6. Rostbőség - A nyers növényi ételek gazdagon tartalmaznak rostanyagot, amely serkenti a bélműködést, elősegíti a rendszeres széklet meglétét, és segít megszüntetni a székrekedést. A beleken gyorsabban áthaladó és onnan könnyebben kiürülő salakanyag kevésbé terheli a szervezetet: kisebb az esély a belekben lezajlódó rothadásra, valamint a visszaszívódó mérgező anyagok mennyisége is kevesebb ily módon.
7. Optimálisabb fehérjebevitel - Vegyes étrend mellett az optimális fehérjemennyiség többszöröse kerülhet be a szervezetbe. A többletfehérje a belekben rothadáson megy keresztül, melynek méreganyagai a vastagbélből felszívódva elárasztják a szervezetet (önmérgezés). Ez számos betegség okozója. A helyesen összeállított növényi étrend megfelelő mennyiségű fehérjét biztosít a szervezet számára, amely aminosav összetételét tekintve is optimális - a fehérjeanyagcsere-zavarok tehát kiküszöbölhetők.
8. Gyulladásgátló hatás - A természetes étrend számos eleme (főként a gyümölcsök, a citrusfélék és a hagyma, az A és C vitamin) gyulladás gátló hatású. A vegyes táplálkozás ezzel ellentétben fokozhatja a gyulladásokat.
9. Antibiotikus hatás - Minden magasabb rendű növényben (főleg fűszernövényekben és a hagymafélékben) kisebb-nagyobb mennyiségben baktérium- és vírusölő anyagok is találhatók, melyek nyers fogyasztás esetén érvényesülnek. Hatásukra gyorsabbá válik a véralvadás, a hajszálérfalak ellenállása nő, a T-limfociták száma megemelkedik, így fokozódik az immunitás. A vegyes táplálkozás ezt csökkenti.
10. Megfelelő zsír és koleszterin tartalom - A növényi táplálékban túlnyomórészt telítetlen zsírsavak találhatók, melyek segítik az érvédő koleszterin képződését. Ez kedvező hatású az érrendszerre, szívműködésre és a vérkeringésre; a vérrög-képződés (trombózis, embólia) ellen hat …Váradi Tibor előadása alapján készítette:
                                                                                                          Dr. Mátyás István