Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mágiák fajtái

2009.03.25

Ceremoniális mágia
Tárgyi segédeszközök (varázstükör, mágikus kard, helyettesíto tárgyak) segítségével végzik meghatározott cél elérése érdekében. Példa lehet erre a fentebb leírt eset a helyettesíto bábuval. Sokszor jár együtt jövendomondással is.

Hitüket a legkisebb mértékben is komolyan vevo keresztények nem szoktak ebbe keveredni, mert nagyon nyilvánvalóan nem illeszthetok össze a kereszténységgel, ezért itt nem részletezzük.

Amulettek

Amulett alatt olyan tárgyat kell érteni, mely állítólag automatikus hatást vált ki, azaz pl. betegségektol védi viselojét, tuztol védi a házat, stb. Az amuletteket sokszor mágikus szertartás során készítik, kérve a ``felsobb hatalmak vagy erok'' segítségét, de elvileg tetszoleges tárgyból válhat amulett jellegu tárgy, ha tulajdonosa, viseloje mágikus hatást tulajdonít neki és akként kezeli. (Például manapság divatba jött bizonyos kristályoknak  ``pozitív kisugárzást'' tulajdonítani, különösen, ha megfelelo ``szakember'' ``magnetizálta''  vagy egyéb dolgot muvelt vele.) Az amulettek sokszor tartalmaznak okkult szimbólumokat  (kígyó,  sárkány,  ötágú csillag,  fordított kereszt),  bár a szimbólumok közt járatlan ember sokszor nehezen értelmezi ezeket. A védo amulettek mellett a mágia használ olyan tárgyakat is, melyeket ártalmas szándékkal hoznak létre és teszik a károsítani szándékozott ember közelébe.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nem babonaságról van szó, amikor egy-egy tárgyhoz szellemi természetu erok kötodését rendeljük. Negatív példák erre az itt említett amulettek, pozitívak az Isten által megszentelt ereklyék. Errol késobb, a 8.4. fejezetben a . oldalon rövid összefoglalót adunk.

A kereszténység határozottan tanítja tehát azt, hogy lehetséges szellemi erok  kötodése tárgyakhoz. Ezzel kapcsolatban egyik véglet sem jó: nem szabad se lebecsülni, se túlbecsülni ezek jelentoségét. A gyakorlati életben nagyon egyszeru elveket célszeru megvalósítani: ha egy tárgyról nem tudjuk biztosan, hogy szentség,  szentelmény  vagy ereklye,  vagy azt, hogy természettudományosan pontosan feltárt hatása van a környezetre, de azt mondják róla, hogy ez megvéd valamitol, növeli az életenergiát, távol tartja a mágusok rontását, stb., akkor azt tekintsük amulettnek és semmiképp ne turjük meg környezetünkben. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzünk meg hiteles keresztény életet élo, lehetoleg kello elméleti tudással rendelkezo ismerost, lelkivezetot, kérjünk Istentol felvilágosítást az imában és ha még ezután is bizonytalanok vagyunk, mellozzük a tárgy használatát. Az Egyház szolgálatain keresztül Isten olyan eszközöket ad kezünkbe, melyek garantáltan jó hatásúak és erosebbek minden amulettnél, mert Isten adja hozzájuk az erot. Elsosorban a szentségekre, különösen az Oltáriszentségre  gondolunk itt, de a szentelményekrol, mint pl. a szenteltvíz  sem szabad elfeledkeznünk. Nincs szükségünk tehát gyanús tárgyak védelmére, csak ha nem bízunk Istenben és az általa adott eszközökben.

Fontos megjegyezni, hogy az amulettek viselése terén igen sok keresztény testvérünk felelotlenül viselkedik. Sokan nyíltan használnak amulettet, azzal a vélekedéssel, hogy ``Nem igazán hiszek benne, de hátha van jó hatása.'' Ezzel rokon, és sajnos igen gyakori jelenség, ha valaki egy közönséges tárgynak tulajdonít fizikai, kémiai hatásán túl mutató, keresztény hit által nem megalapozott jelentést. Ezzel a babonaság  és a bálványimádás  egy formáját uzik valójában.

Több embernek van valamilyen ``szerencsét hozó tárgya'', ami ha nincs nála, nem érzi magát biztonságban. Ez lehet a hagyományos négylevelu lóhere,  egy gyuru, egy kis kép vagy játék állatfigura (kabalaállat),  de lényegében bármilyen tárgy kinevezheto ilyen ``saját gyártmányú amulettnek''. A szerzok egyike pl. ismert olyan egyetemista fiút, aki eredményesen tanult, de egy bizonyos napszemüveget mindig magával vitt a vizsgákra a táskájában (nem is vette fel, hisz nem volt rá szükség), és errol nem volt hajlandó lemondani még társai ugratása ellenére sem. Bár ez nem volt szigorú értelemben véve amulett, mert senki nem helyezett rá szellemi kötodést egy szertartás során, biztos, hogy nem használt Istenhez fuzodo viszonyának.

Ilyen kabalatárggyá válhatnak még keresztény szimbólumok is, mint pl. egy kereszt  vagy egy Mária-medál. Ezzel természetesen nem azt mondjuk, hogy ne hordjunk ilyeneket, mert hasznos, ha keresztény ember keresztény szimbólumot  visel vagy helyez ki otthonában. Egyrészt ez önmagát is emlékezteti, kihez kötötte az életét, másrészt jel és hitvallás a környezetben élo emberek irányában, és a Sátán fele is jelzés értéku: ez az ember Jézusnak adta életét. Ilyen módon tehát egy szimbólum hatalmat is képviselhet, amennyiben az Istenre utal. Ezeken túli jelentoséget azonban nem szabad tárgyainknak tulajdonítani.

Az egyház szerint: Kedves Olvasó! Kérünk, vizsgáld meg környezetedben és magadon levo tárgyaidhoz való viszonyodat. Van-e köztük gyanús, azaz olyan, amelyik okkult helyrol származik, vagy amelyen furcsa, érthetetlen szimbólumok vannak? Ha van ilyen, és nem tudod egyértelmuen tisztázni eredetét és jelentését, szabadulj meg tole, még akkor is, ha állítólag jó hatása van. A tárgyhoz esetleg kötodo szellemi erok nem biztos, hogy annak megfeleloen viselkednek, ahogy azt állítják róluk az emberek.

Van-e tárgyaid között valami, ami nélkül védtelennek éreznéd magadat, amit nem tudsz otthon hagyni, ha elmész munkába, pedig nincs konkrétan szükség rá? Gondold meg: Jézus maga van Veled a hétköznapok minden percében. Ennél nagyobb védelem nem kell. Ha valami, mondjuk egy kereszt ezt juttatja eszedbe, akkor viseld azt a tárgyat, de ha a konkrét tárgyhoz ragaszkodsz, attól remélsz védelmet akkor Jézusba vetett bizalmad csökken. Ha a tárgy nem gyanús önmagában, (pl. ha egy egyértelmuen keresztény szimbólum) akkor megszabadulni nem muszáj tole, de rendezd viszonyulásodat hozzá. Ehhez hozzásegíthet, ha hiteles életu, elkötelezett keresztény ismerosöddel megbeszéled a témát, és ha próbaképp néhány napig mellozöd az adott tárgy használatát.

Mágia szavak használatával, átkok
Az emberi szónak  hatalmas ereje van. Egyrészt szavainkkal megbánthatunk, megbotránkoztathatunk másokat, azaz sok bűnt szavaink hordoznak. Sokan ennek nincsenek tudatában, és nem figyelnek kellőképpen szavaikra. Erre figyelmeztet a Szentírás:

Ha valaki nyelvével nem vétkezik, az tökéletes férfi, az képes egész testét is megfékezni. Ha ugyanis a lovak szájába zablát teszünk, hogy engedelmeskedjenek, akkor egész testüket irányíthatjuk. Lám, a hajókat is, bármilyen nagyok, bármilyen eros szelek hajtják is oket, a kis kormány oda irányítja, ahova a kormányos akarja. Ugyanígy parányi testrész a nyelv is, mégis nagy dolgokat vallhat magáénak. Nézd, milyen kicsi a tuz, és milyen nagy erdot felgyújt!
A nyelv is tuz, a gonoszság világa. A nyelv az a tagunk, amely egész testünket beszennyezi, lángba borítja változékony életünket, maga meg a pokoltól fogott tüzet. Mert az összes vadak, madarak, csúszómászók és tengeri állatok természetét meg lehet szelídíteni, s meg is szelídíti az emberi természet, de a nyelvet senki emberfia nem képes megszelídíteni, az nyugtalan gonosz, tele van halálos méreggel. Vele áldjuk az Urat és az Atyát, és vele átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlóságára vannak teremtve. Ugyanabból a szájból áldás és átok jön. Testvéreim, ennek nem volna szabad így lennie!

Jak 3,2-10   
    
Kifejezett szómágiáról  természetesen csak akkor beszélhetünk, ha valaki szavait tudatosan okkult erok mozgósítására használja. Ekkor a szó a mágia egyik eszközévé válik. Spiritiszta, okkult körökben több ``varázsszó''  is ismert, melyekrol azt tartják, hogy az ezeket használó ember kényszerítheti a szellemvilágot  a saját céljainak megfelelo irányokba. Mint fentebb elmondtuk, ezeknek - hasonlóan a mágia egyéb formáihoz - valóban lehet hatása, bár nem feltétlen az, amire az ember számít. Errol azonban azért nem szólunk külön, mert egyrészt nem tudjuk a konkrét ``varázsszavakat'', másrészt nem is akarjuk megismerni oket, harmadrészt kifejezett szómágia használata sokkalta kevésbé jellemzi a keresztény embereket, mint amirol a következokben szólunk.

Szavainknak egyszeru jelentésén túlmutató hatása is van. Azzal, hogy kimondunk valamit, elosegítjük annak bekövetkeztét. Ennek természetes oka is van: szavunk egyrészt magunk számára nyomatékosítja gondolatunkat, másrészt hallgatójában ülteti el azt. Ezt sokszor használják különféle estekben a gondolatok megváltoztatására. Az önhipnózison  alapuló technikák (mint pl. az un. autogén tréning)  egyik eszköze a gondolatok sokszori ismételgetése.  Ellazult állapotban pl. csak annak a mondatnak sokszori mondogatásával, hogy ``A jobb kezemben meleget érzek.'' valóban melegérzet keltheto jobb kezünkben. Másik egyszeru példa: ha a szülok rendszeresen azt ismételgetik: ``Jaj, de ügyetlen vagy, fiam!'' az bizonyítottan elomozdítja a gyerek ügyetlenné válását. Bár az itt említett dolgok nem okkultak, hisz tudományos alapon vizsgálhatók, magyarázhatók és szellemi erok közremuködése nélkül is érthetoek, mégis fontos felhívni rá a figyelmet, mert egyrészt önmagukban is veszélyesek, másrészt viszont lépcsot jelenthetnek a valódi okkult dolgokhoz. Sok new age-es eszmeáramlat (lásd késobb) alkalmaz ugyanis szavak ismételgetésén, lényegében önhipnózison alapuló technikákat és ezt használja ugródeszkának a továbbiakhoz.

Az is igaz, hogy bizonyos szavaink a szellemvilágot is mozgásba hozzák. Itt nem a kifejezett varázsszavakra gondolunk, hanem arra, amit szokásosan ``átoknak'' nevezünk. Lényegében minden szó és gondolat átok, amellyel rosszat kívánunk másnak. Ahogyan Isten és az o angyalai segítségünkre sietnek, ha a szeretetet akarjuk átadni embertársunknak, és jót kívánunk neki (áldjuk),  ugyanúgy a Sátán és szolgái szívesen segítenek nekünk, ha rosszat kívánunk másnak. Hiszen ekkor az Isten képmására teremtett lény, az ember szinte felszólítja oket a rombolásra, ártásra, amit úgyis szívesen tesznek meg. Az átok tehát lényegében a pusztítás sötét eroit irányítja a megcélzott személyre, függetlenül attól, hogy az átkozó ember tisztában van-e szavainak nem látható hatásával. Jézus ezért a leheto legszigorúbban tiltja az átkozást:


Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot kapták: Ne ölj! Aki öl, állítsák a törvényszék elé. Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával. Aki embertársát ostobának nevezi, állítsák a nagytanács elé. Aki azt mondja neki, hogy te bolond, méltó a pokol tüzére.

Mt 5,21-22   
    
Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért.

Lk 6,28   
    
Most érdemes újra elolvasni a nemrég idézett részt is Jakab apostol levelébol.

Az átkozódás veszélye mindkét oldalon jelentkezhet. Egyrészt valóban rossz hatása lehet az elátkozott személyre, másrészt viszont az átkozó embert is a Sátán táborához kezdi kapcsolni. Természetesen túlbecsülni sem kell a veszélyt, hisz a szellemvilág nem áll szolgálatunkba, azaz nem teljesíti az átkozó kérését automatikusan, és Isten se enged mindent megcselekedni a Sátánnak, amit az akar. A Jézusban hívo keresztényeket pedig külön védi a támadásoktól az, hogy ok Jézushoz kapcsolták életüket, aki elott meghajlik ``minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban'' (Fil 2,10 ). Ha viszont egy keresztény ember átkozódik, az maga nyit kaput a gonoszság eroi elott, így leginkább magát veszélyezteti.

Bár alábecsülni nem kell a veszélyt, de nem kell megijedni, ha megtudjuk, hogy valaki átkot mondott ránk: ilyenkor kapcsolódjunk még jobban Jézushoz, imádkozzunk többet, éljünk gyakrabban a szentségekkel, bocsássunk meg átkozónknak, áldjuk ot. Így bátran bízhatunk abban, hogy Jézus megment minket a káros hatásoktól. Ha viszont mi átkozunk valakit, azzal távolabb kerülünk Jézustól, ezért ezt nagyon komolyan kerüljük.

Kedves Olvasó! Kérjük, vizsgáld meg, szoktál-e rosszat kívánni másoknak. Ez történhet nyilvánvaló módon (``Dögölj meg!'', ``Pukkadj meg!''), de burkoltan is (pl.: ``Tudja meg a másik is, milyen az, amikor nehéz helyzetbe kerül!'', ``Verjen meg az Isten!''). Vedd figyelembe: ezek még akkor is ártalmasak, ha nem komolyan gondolod oket, ha szándékod szerint nincs mágikus tartalmuk, csak úgy dühödben szalad ki a szádon. Hisz:


A száj ugyanis a szív boségébol szól. A jó ember jó kincsébol jót hoz elo, a rossz ember rossz kincsébol rosszat hoz elo. Mondom nektek: az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról  számot adnak, amit kiejtenek a szájukon. Szavaid alapján igazulsz meg, és szavaid alapján vonsz magadra ítéletet.

Mt 12,34-37    
Kérjük, olvasd el újra a fentebbi idézetet Jakab apostol leveléből, és ha úgy találod, hogy szavaidban található az átkozásnak egy akármilyen kicsi nyoma, kérd Jézust, tisztítsa meg szívedet és ajkadat ettol.