Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jövendőmondás

2009.03.25

Egyrészt Isten által adott természetes képességeinket,  eszünket felhasználva kísérletet tehetünk a jövő eseményeinek előre látására. Erre szükségünk is van, hisz mindenféle tervezés ezen alapul. Pl. a természet megismerése lehetővé teszi, hogy megmondjuk, hol lesznek a bolygók tíz vagy száz év múlva, kiszámolhatjuk, hogyan fog működni egy gép, melyet csak később építenek meg, a mindennapi életben vett jártasságunk segítségével kisebb-nagyobb pontossággal meg tudjuk mondani, mit csinálunk holnap ugyanebben az idoben vagy mi történik egészségünkkel, ha úgy döntünk, hogy nem szokunk le a dohányzásról.

Isten is felvillanthat egy-egy dolgot elottünk a jövovel kapcsolatosan, ha ezt O jónak látja. Ez megtörténhet bármelyikünkkel is olyan ügyekben, melyek valamiért fontosak nekünk. Imában  megmondhatja nekünk Isten pl. azt, hogy egy betegség el fog múlni, ezért legyünk nyugodtak. Ezen kívül Isten egy nagyobb embercsoportnak vagy akár az egész világnak szólóan kinyilatkoztathat a jövore vonatkozó dolgokat. Ezt meg is tette pl. amikor az Ószövetség prófétái  elore jövendöltek Jézusról, de az Újszövetség is említ keresztény próféciákat, mint pl.:

Ez idő tájt próféták jöttek le Jeruzsálemből Antióchiába. Eloállt közülük az egyik, név szerint Agabusz,  és a Lélek sugallatára elore megmondta, hogy nagy éhínség fog támadni az egész földön, s ez be is következett Klaudiusz idejében.

ApCsel 11,27-28   
    
Ugyanez az Agabusz próféta Pál elfogatását is megjövendöli (ApCsel 21,10-14 ), de nem saját erejébol, hanem a Szentlélek sugallatára.

Ebben a fejezetben tehát nem a jövo természetes ésszel való felmérésérol, nem is az Istentol kapott próféciákról, hanem az okkult, azaz ezeken kívül eso módszerekrol írunk, és a szokásos szóhasználatot követve ezeket nevezzük ``jövendomondásnak''.

Világosan foglal állást a Szentírás a nem keresztény jövendölésekkel kapcsolatban:

Ha próféta vagy álomlátó támad körödben, s jelt mutat vagy csodát tesz elotted, és a jel vagy csoda, amelyet mutat, megvalósul, közben azonban azt mondja: kövessünk más isteneket - olyanokat, akiket nem ismersz -, s imádjuk oket!, ne hallgass az ilyen próféta vagy álomlátó szavára. Mert az Úr, a te Istened próbára fog tenni, hogy megtudja: csakugyan szívetek, lelketek mélyébol szeretitek-e az Urat, a ti Isteneteket.
Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, ot féljétek, parancsait tartsátok meg, az o szavára hallgassatok, ot imádjátok és ohozzá ragaszkodjatok!

MTörv 13,2-5   
    
Lehetséges tehát, hogy hamis próféta   beteljesülo jövendölést mondjon, de ez önmagában nem igazolja. Csak akkor szabad követni, ha hitünkkel összhangban van minden egyéb dolga (tanítása, cselekedetei, élete) is, így meggyozodhetünk arról, hogy Istentol jött a jövendölés. Néhányan ezt szokták ellene vetni: ``Nem mindegy, kitol van a jövendölés, ha egyszer igaz?'' A válasz egyértelmu: ``Nem!'' A Sátán az igazságot is felhasználhatja zavarkeltésre  vagy az iránta való bizalom felkeltésére, hogy majd késobb észrevétlenül csúsztathasson, hazudhasson. (Lásd korábban az ApCsel 16,16-18  igerésszel kapcsolatban mondottakat a . oldalon.)

A jövendomondás kevésbé veszélyesnek tunhet, mint az elozo részben tárgyalt szellemidézés. Ennek megfeleloen még a felületes keresztények között is ritka, hogy spiritiszta szeánszra járnának, viszont sokan böngészik a horoszkópokat,  néhányan jósnohöz vagy népi jósmódokhoz fordulnak, mert úgy gondolják, ez összeegyeztetheto keresztény hitükkel. 

A valóságban azonban a jövendomondási technikák vagy az emberi tudatlanságra és hiszékenységre alapoznak, vagy pedig (rejtetten) a szellemvilágtól kérnek segítséget. Mindkét eset olyan, hogy nem fér össze a kereszténységgel.

Amennyiben a jövendomondás csak csalás,  akkor sincs jó hatással, nem nevezheto ``ártatlan játszadozásnak''. Egyrészrol a jövo megfejtésére szánt ido, pénz és figyelem sokkal jobb dolgokra lenne fordítható, így a mulasztás és a lehetoségek nem jó felhasználása mindenképpen fennáll. Ennél rosszabb azonban az az állapot, amit a jövot megfejteni szándékozó lelkület teremt, hisz a tiltott jövendomondáshoz való fordulás alapvetoen az Istenbe vetett bizalom hiányából fakad és azt erosíti. Ugyanis, mint fentebb írtuk, Isten nem hagy minket teljes tudatlanságban a jövovel kapcsolatosan. Amit viszont elrejt elolünk, mert sem eszünkkel sem Istentol magától nem tudhatjuk meg, az biztos olyan, hogy jobb, ha nem tudunk róla. Ebbe a keresztény embernek bele kell törodnie, bizalommal Isten kezébe helyezve a jövot. Jézus kifejezetten biztat erre Máté evangéliumában:

Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja. Mt 6,34   
    
Okkult jövendöléseket elfogadni azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a jóslat befolyásolja az ember cselekedeteit és meg akar felelni a jövendölésnek, ami zavart okoz. Több esetet jegyeztek fel, amikor valaki csak azért lett öngyilkos, mert egy jóslás által mondott idopont közelgett, amikor nehézség, próbatétel vagy halál várt volna rá a jóslás szerint. Ekkor már teljesen mindegy, hogy a jóslást tevo személy nem is vette komolyan a jóslatot, csak csalással akart pénzhez jutni, a kár már bekövetkezett. Kevésbé súlyos, de reális eset lehet a következo: Egy fiatalembernek megjövendöli egy jósno, hogy két éven belül megházasodik és boldog lesz. Amennyiben ezt a fiatalember félig komolyan veszi, az befolyásolja párkeresésében, és mindenképp meg akar nosülni két éven belül. Ez a feltétlen házasságkötési kényszer viszont elhamarkodott döntéshez vezetheti ot. Amennyiben ennyire nem veszi komolyan a jóslatot, és nem házasodik meg ``határidore'', akkor késobbi házasságban egy nehezebb idoszakban eszébe juthat az eset, és azt gondolhatja, hogy ott rontotta el az egészet, hogy nem hallgatott a jósnore és nem házasodott meg gyorsabban, esetleg valaki mással. Ilyen gondolatok megmérgezhetik feleségéhez fuzodo kapcsolatát.

Beszélni kell arról is, hogy az igazi jövendomondó emberek és jósnok valójában a szellemvilággal veszik fel a kapcsolatot és ez akár beteljesülo jövendölésekhez is vezetheti oket. Ezt a jóslást ``magas szinten'' végzo emberek el is ismerik, azaz bevallják, hogy a kártyavetés,  horoszkóp,  ólomöntés,  tenyérjóslás  stb. önmagában nem elegendo, hanem magasabb hatalmaktól kapnak segítséget. Számtalan jövendomondó módszer alapul azon, hogy véletlenszeru alakzatokat bámul a jós és senki más nem tudja értelmezni az alakokat csak o maga, mert oneki ``felsobb helyrol'' megadatott ez a képesség. Ez az eset nyilvánvalóan fennáll az ólomöntésnél, madarak repülési alakzataiból vagy állati belsoségekbol való jóslásnál, de az ``igazi'' csillagjóslásnál is ez a helyzet, ahogy késobb ezt kifejtjük. Nincsenek ugyanis fix szabályok, melyeket le lehetne egyszer s mindenkorra írni, csak útmutató tanácsok, és a jóslás minosége a jós személyén múlik, hogyan tudja értelmezni a jeleket. Ha viszont a jós a szellemvilág segítségével jövendöl, az ugyanazokat a veszélyeket hordozza, mint a spiritizmus egyéb formái, melyekrol az elozo fejezetben szóltunk.