Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Istenek alkonya az eurozónában

2009.02.18

Ausztria igyekszik összebarkácsolni egy €150 billiós mentőcsomagot az ex-szovjet block részére. Na nem önfeláldozásból, hanem mert meggondolatlanul €230 billiót kölcsönöztek Keleteurópának ami az osztrák GDP-nek HETVEN SZÁZALÉKÁT teszi ki!! Tíz százalék fizetésképtelenség "keletről" már összeomlaszthatja az egész osztrák gazdaságot. Az osztrák és olasz bankárok már mint "financiális Sztálingrádot" emlegetik a keleti helyzetet.

Megpróbálták a sógorok rávenni az EU-t egy mentőcsomag összeállítására, de Németország megrántotta vállát és közölte hogy nem az ő problémája, nem érdekük bármilyen mentőcsomag.

Ez évben a keleti block által kölcsönvett 1,7 trillió dollárra 400 billiót kellene a Lajtától keletre fekvő államoknak visszafizetni. Ez megfelel a régió GDP-jének egyharmadával és mint ilyen visszafizethetetlen. Újra finanszírozásra nincs lehetőség, mert a világ összes kölcsönzői becsukták a boltot és lehúzták a redőnyöket.

Még Oroszország is bajban van oligarchiáinak 500 billió dolláros tartozásával, mert az olaj ára lezuhant és így a rubel is nagy bajba került.

Lengyelország ingatlan kölcsöneinek 60%-a svájci frankban köttetett. Magyarország, a Balkán, a Baltikum és Ukraina hasonló lehetetlen helyzetben van.
A (kifizethetetlen) kintlevőségekeket mind Nyugateurópától kölcsönözték a keleti államok, speciálisan Ausztria-Svédország-Görögország-Olaszország és Belgium bankjaitól. (USrael örvend mert nem tőlük kölcsönöztek keletről).

Hónapokba, vagy talán csak hetekbe, telik csak amig a világ rájön hogy Európa financiális szisztémája elsűllyedt miután az EU nem gondoskodott megfelelő központi bankról mely kimenthetné a slamasztikából, mint teszi azt a US "Fed"-je. Az európai központi bank már zero kamatlábnál tart, gúzsbakötve a német-holland vétóval és a Maastricht egyezménnyel.

Keleteurópa a robbanás határán van. A régió minimum €400 biliót igényelne azonnali mentésre. Ez az összeg már az IMF hitel keretét is meghaladta, mely kizárólag pénz nyomtatással képes már csak a világ pénz igényeit kielégíteni ideig-óráig.
Az Ukrajnának adott 16 billiós mentőcsomag kútbaesett. Ukrajna gazdasága 12%-al csökkent és rohan megállíthatalanul a teljes csőd felé.
Latvia központi bankvezére már eltemethetőnek nyilvánította ki a litván gazdaságot mely 10.5%-al zsugorodott össze az utolsó negyed évben. A litvánok már veszélyes tömeg-protestálásba kezdtek, melynek végkimenetele általános felkelés lehet, ami futótűzként fog terjedni más keleti államokba és nyugatra is.

A mai európai helyzet ma sokkal rosszabb mint az ázsiai összeomlás volt az 1990-es években állapította meg Lars Christensen a Danske Bank főnöke.

A Deutsche Bank szerint a német gazdaság ez évben 9%-al zsugorodik össze, ami recept egy általános felkeléshez-forradalomhoz. Nyilvánvaló hogy a körülmények között Németország nem fogja megmenteni Irországot-Spanyolországot-Görögországot-Portugáliát avagy Olaszországot ahol az állami tartozás már most 101%-a a GDP-nek. A tartozás várhatóan eléri a 112%-ot jövőre.
Még kevésbbé fogják a németek kimenteni az osztrákokat "Hapsburg kalandjaik" következményeitől.

Szemléljük hát ahogy a gyilkos bozóttüzek egyre közelednek. Egyetlen szikra amely átugrik az eurózóna határán globális crízist okoz napokon belül.
Vajon a tűzoltók készenlétben vannak-e?

Fordította: M.É.

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Próbaper indul a bankokkal szemben

Mindennap közelebb kerülünk a néhány hete még csupán rémhírkeltésnek tűnő, a hitelek tömeges bedőlését okozó euróárfolyamokhoz.

Azt nem tudni, eddig hány devizában eladósodott ügyfél dobta be a törülközőt, az viszont valószínű, hogy valahol 310-320 forintos árfolyam között van az a határ, ahonnan sokaknak nem vezet tovább az út. Egy ügyvéd pert indított, mondván, ne csak az ügyfél, a bank is vegye ki a részét a válság hatásaiból.

Részletek a Magyar Nemzet 2009. február 18-i számában.

Próbapert indítanak a bankokkal szemben

Próbapert indít a bankok ellen egy ügyvéd, hogy a pénzintézetek együtt viseljék a devizahitelesekkel a gyengülő forint miatti terheket - írja a Magyar Nemzet.

Czirme György ügyvéd, a lap szerdai számában úgy érvel: a gazdasági válság a hazai bankoktól és ügyfelektől függetlenül következett be, így ennek következményeit nem lehet teljesen az adósokra hárítani.

Érvelése szerint a devizahitel-szerződések megkötésekor a felek nem sejthették, hogy ilyen mértékben gyengül majd a forint. Ilyen esetekben lehetőséget kellene biztosítani a szerződések nem egyoldalú módosítására. A devizaadósoknak az lenne a legnagyobb segítség, ha "korrekt szerződést kötnének velük a bankok".

A cikk szerzője ugyanakkor megjegyzi, hogy a bankok másként vélekednek erről. A banki érvelés azt emeli ki: a devizahitelek tájékoztatójában szerepel, hogy az árfolyamok eltérhetnek az aláírás időpontjában érvényestől.
(FigyelőNet-lapszemle)

*** www.nemzetihirhalo.hu *************