Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szent István király

2009.04.05
I. (Szent) István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője. ‡ Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. ‡ István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. 996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. ‡ 997-ben, Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén) koronázták királlyá Esztergomban a feltehetőleg II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. István és Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyenesági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta fel. (Bizonyos kutatók szerint a korabeli szokás szerint tulajdonába adta.) Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérváron, ott is temették el. ‡ 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király. Koronázása millenniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté nyilvánította, így a nagy egyházszakadás (1054) óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.
‡ A katolikus magyarság néphimnusza volt a Szent István királyhoz című, Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének. (Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – az ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A Szent István királyhoz énekelt himnuszt Kodály Zoltán dolgozta fel .)
Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga! ‡Ki voltál valaha országunk istápja! ‡Hol vagy István király? ‡Téged magyar kíván, ‡Gyászos öltözetben teelőtted sírván. ‡Rólad emlékezvén csordulnak könnyei, ‡Búval harmatoznak szomorú mezei. ‡Lankadnak szüntelen vitézlő karjai, ‡Nem szűnnek iszonyú sírástól szemei. ‡Virágos kert vala híres Pannónia, ‡Mely kertet öntözé híven Szűz Mária. ‡Kertésze e kertnek István király vala: ‡Behomályosodott örvendetes napja. ‡Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid, ‡Hozzád fohászkodunk árva maradékid. ‡Tekints, István király szomorú hazádra, ‡Fordítsd szemeidet régi országodra. ‡Reménységünk vagyon benned s Máriában, ‡Mint magyar hazánknak hív királynéjában. ‡Még éltedben minket ennek ajánlottál, ‡És szent koronáddal együtt feláldoztál.
Boldogasszony Anyánk (Régi magyar himnusz) ‡Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk! Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk : ‡Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! ‡Ó Atya Istennek kedves, szép leánya, Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája! ‡Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! ‡Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, Anyai palástod fordítsd oltalmunkra. ‡Magyarországról, Édes hazánkról…
‡Kegyes szemeiddel tekints meg népedet, Segéld meg áldásra magyar nemzetedet. ‡Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról! ‡Sírnak és zokognak árváknak szívei, Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei. ‡Magyarországról, Édes hazánkról, …‡Vedd el országodról, ezt a sok ínséget, Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet. ‡Magyarországról, Édes hazánkról, …‡ Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget, Magyar nemzetedből a hitetlenséget. ‡Magyarországról, Édes hazánkról, …‡Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek, Úgy minden magyarok most is dicsérjenek. ‡Magyarországról, Édes hazánkról,… ‡Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott, Szent László király is minket reád bízott. ‡Magyarországról, Édes hazánkról, …‡Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk, De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk. ‡Magyarországról, Édes hazánkról, …‡Jézus Fiad előtt hajts térdet érettünk, Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk. ‡Magyarországról, Édes hazánkról, …‡ Dicséret, dicsőség legyen az Atyának, A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak. ‡Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!
Szent Imre herceg I. István király és Gizella királyné fia. Az uralkodó házaspár gyerekeiből, valószínű több volt belőlük, csak kettőnek a neve maradt fenn: Ottó, aki valószínűleg 1000 előtt született (a krónikák szerint 1002 előtt keresztelték meg, és korán halt meg), valamint Imre neve. Imre nevét, valószínűleg anyai nagybátyja. II. Henrik német-római császár után kapta. Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak információk. Születésére nézve egyes források 1000-et jelölnek meg, míg a krónikák szerint 24 éves korában halt meg, így valószínűbb, hogy 1007-ben született. VII. Gergely pápa 1083. november 4-én I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta. Ünnepe: november 5.
SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ... VI. A VENDÉGEK BEFOGADÁSÁRÓL ÉS GYÁMOLÍTÁSÁRÓL...a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. ...VII. A TANÁCS SÚLYÁRÓL...az ifjakkal és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől, kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat...Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk, szól a Szentlélek Salamon által: „Aki jár a bölcsekkel, bölcsek barátja lesz, nem a bolondokhoz lesz hasonlatos.” És Dávid zengi: Jósággal közeledsz a jóhoz, az igazhoz igaz vagy. A tisztával tisztán bánsz, a hamissal azonban hamis módra. ...X. A KEGYESSÉGRŐL ÉS AZ IRGALMASSÁGRÓL, VALAMINT A TÖBBI ERÉNYRŐL ...ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából ... mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét....
Szent Jobb Amikor István királynak a szarkofágjában elhelyezett és mumifikálódott tetemét az országos zűrzavarok idején (István kir. halála után, de még a második megbolygatás előtt ami, mint ismeretes, 1083-ban történt) kiemelték, hogy a bazilika padozata alá rejtsék, akkor következett be a jobb kar leválasztása. A Szent Jobb ereklyeként a káptalani kincstárba került, melynek őre a gazdag bihari családból származó Merkur apát volt, aki a Szent Jobbot ellopta. A lopásról többen tudhattak, mert Hartvik (XII sz.-i legendaíró, győri püspök, akinek Kálmán kir. megbízásából írt legendája két korábbi, ismeretlen szerzőtől való István legenda alapján készült elbeszélése szerint a király a sír felbontásakor Merkurt kitiltotta a sír mellől, nehogy a szent ereklyékből valamit elraboljon. Merkur, amikor László kir. 1084 máj.30-án a Berettyó menti egyházhoz látogatott, elmondta a királynak, hogy kitiltása idején egy fehér ruhába öltözött ifjú összecsavart szövetet adott át neki és így szólt: "Rád bízom ezt megőrzésre és ha eljön az idő felfedésre!"
Merkur, amikor kibontotta, elsápadt, majd egyedül őrizte a kincset tovább és most elérkezett a kinyilvánítás ideje. László kir. megbocsájtott, hitt neki és a Szent Jobb őrzésére a Berettyó partján kőmonostor építését rendelte el. A körülötte kialakult mezőváros neve pedig Szent Jobb(Erdély-Bihar megye-Szentjobb mezőváros) lett. Későbbkülön őrizték Bihar megyében, a szentjobbi apátságban, a gyűrű eltűnt és a jobb karrész Lengyelországba került. De napjainkig talány és vitatott kérdés az, hogy hogyan, mikor, milyen körülmények között került később a Szent Jobb a ma Dubrovnik városában, a régi Reguzába, ebbe az egykor önálló városállamba. Mert XVIII sz. második felében onnan szerezte vissza Mária Terézia magyar királynő.