Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MINDENNAPI KENYERÜNK

A kenyér az egyik legfontosabb táplálékunk. Kenyeret eszünk reggelire, kenyeret eszünk vacsorára, kenyeret viszünk tízóraira és a kirándulásokra, egyszóval sok kenyeret fogyasztunk.
Az utóbbi években a híres habos fehér kenyéren kívül egyre több különböző kenyérféle kezd feltűnni az egyre szaporodó pékségek kínálatában. Az egyik barna, a másik csak félbarna, a harmadik rozs, a negyedik hárommagos, mintha a lakosság egy része érezné, hogy azzal a nagyon fehér kenyérrel talán mégsincs minden rendben.


Ezt, a táplálkozásunk reformerei által évtizedek óta hajtogatott gondolatot mára a nyugati világban már nem csak a reformerek hajtogatják. A betegbiztosítók költségeik csökkentésének egyetlen lehetséges módját a megelőzésben látják, esetünkben a helytelen táplálkozás okozta megbetegedések megelőzésében. Táplálkozási tanácsaik közt első helyen szerepel a teljes őrlésű gabonákból készült termékek fogyasztásának javaslása, amely a kenyéren kívül a péksüteményeket és a tésztaféléket is magában foglalja.

A fehér kenyér és fehér liszt elhagyásának szükségessége igen súlyos csapást jelentene táplálkozási szokásainkra, holott fogyasztásuk alig több mint 100 esztendőre tekint vissza.

Az 1870-es évek táján Széchenyi állíttatta fel az első olyan ipari malmot Magyarországon, amely képes volt a korpát a gabonaszem többi részétől eltávolítani. A lakosság egészen eddig az időpontig csak és kizárólag teljes őrlésű gabonából készült kenyeret fogyasztott, amelyhez a lisztet vagy saját kezűleg otthoni kis őrlőkön őrölték, vagy a közös falusi malmokban őröltették. A városok megnövekedésével azonban problémát kezdett jelenteni a lakosság ellátása, mivel a teljesőrlésű liszt csak rövid ideig volt tárolható a korpa zsírtartalmának avasodása miatt.

Mi is tehát a különbség a fehér, illetve a finomított liszt és a teljes őrlésű liszt között?


A finomított liszt nem tartalmazza a gabonaszem héját és csírakezdeményét. A következő táblázat kis ízelítőt ad abból, hogy mit jelent ez az úgynevezett vitálanyagokra kivetítve.

 

A finomított liszt kiőrlési vesztesége búza esetében a teljes őrlésű liszthez képest (átlagértékek):

 

Ásványi anyagok/nyomelemek

Veszteség %-ban

Vas

84

Réz

75

Magnézium

52

Mangán

71

Kálium

76

Kalcium

50

 

 

Vitaminok

 

B1

86

B2

69

B6

50

Niacin

86

Pantoténsav

54

A

100

E

100

 

 

Rostos anyagok (csaknem 100-féle)

 

búzában

majdnem 100%

rozsban

"

A táblázat a vitálanyagokban bekövetkező veszteséget mutatja százalékban, a teljes őrlésű gabonához képest.

A vitálanyag kifejezés dr. Werner Kollath professzor, német táplálkozástudós munkássága nyomán került be a modern táplálkozástudományba, aki kísérleteiből megállapította, hogy a három fő tápanyagon, a fehérjéken, zsírokon és szénhidrátokon kívül táplálékunk ún. vitálanyagokat, azaz az élethez nélkülözhetetlen anyagokat is kell hogy tartalmazzon. Ezek mai tudásunk szerint a vitaminok, ásványisók, nyomelemek, telítetlen zsírsavak, enzimek, rostos anyagok, valamint az íz- és szaganyagok.

Vajon hiányzik-e nekünk mindez?
Patkányokon végzett kísérletek a következő eredményre vezettek: a finomított liszttel táplált patkányok néhány hét alatt elpusztultak, míg a teljes őrlésű liszttel táplált állatok egészségesen éltek tovább.

Egy másik érdekes szempont a liszt minőségét illetően az őrölt liszt frissesége. A liszt hatalmas felülete miatt, a benne lévő vitaminok a levegő oxigénjétől napok alatt értéküket vesztik.

LISZT-ÖSSZEHASONLÍTÁS

Kühnau és Bernasek állatkísérleteikben megállapították, hogy a frissen őrölt és a 14 napos teljes őrlésű liszt között jelentős különbség van. Több generáción keresztül figyelték, hogy hogyan változik az utódszám a különböző táplálékok hatására.
A kísérleti állatok egyes csoportjai 50% normál táplálék mellett a következőkkel lettek etetve:

Generációk:

 

1.

2.

3.

4.

 

 

utódszám

I. csoport

frissen őrölt teljes őrlésű liszt

11,3

9,7

12,3

12,0

II. csoport

kenyér frissen őrölt teljes őrlésű lisztből

12,3

9,5

9,3

11,6

III. csoport

14 napos teljes őrlésű liszt

9,5

4,5

3,2

-

IV. csoport

kenyér 14 napos teljes őrlésű lisztből

8,0

3,5

2,0

-

V. csoport

finomított liszt

8,0

4,0

1,2

-

A gabona finomított lisztté való kiőrlése tehát a szervezet számára vitálanyaghiányt jelent, amely például a B1-vitamin esetében, amely különösen nagy mennyiségben fordul elő a korpában, a következőket jelenti.

A B1-vitamin minimális napi szükségletét a WHO 1.5 mg-ban, orosz kutatók 3 mg-ban adják meg, míg a 100 évvel ezelőtti átlagos B1-vitamin-bevitel napi 5 mg volt. Ehhez képest a mai német lakosság átlagos B1 vitamin-fogyasztása napi 0,8 mg körül van, amely szám nem sokban különbözhet a civilizált világ más országaiban sem. Ez azt jelenti, hogy ezek a népek egy állandó B1-vitamin-hiányban szenvednek, ami, ha a B1-vitaminnak az anyagcsere-folyamatokban elfoglalt központi helyére gondolunk, szükségszerűen zavarokat kell, hogy okozzon ezekben a folyamatokban.


A finomított liszt, illetve a belőle készült fehér és rozskenyér tehát egyik nyilvánvaló oka a táplálkozás okozta civilizációs betegségeinknek, amelyek nagyon kevés kivétellel magukba foglalják a ma ismert összes betegséget.

Végezetül szeretnék az olvasónak segítséget nyújtani a jó kenyér megtalálásában. Sajnos a barna színű kenyerek többsége csak a beléjük tett ételszínezéktől barna.

Jó minőségű és többnyire jó ízű, a fent leírt szempontoknak megfelelő kenyeret kaphatunk azonban a bioboltokban, szülőjük szinte mindig valamely biogabonából dolgozó pékség.

Ennek magyarázata pedig abban rejlik, hogy a gabonaszemek nemcsak a vitálanyagokat, hanem a növényvédőszerek mérgeit is maghéjukban gyűjtik össze.

irodalom:

Dr. M. O. Bruker:

Unsere Nahrung, unser Schicksal

 

 

Biologische Ratgeber für Mutter und Kind

 

Dr. W. Kollath:

Die Ordnung unsere Nahrung